wash

Wash

Ez az eljárás a különböző panelvonalak, szegecsek, szerelőnyílások, egyéb dobozok, fedelek kiemelésére lett kitalálva. A filterrel ellentétben nem a teljes felületet kell bekenni, csak az adott nyílás, repedés, stb környékét. Itt szintén figyeljünk az alapszínekre, mert ahogy az előző esetben, itt sem mindegy, hogy melyik színt milyen színű felületre alkalmazzuk. A Míg, illetve AMMO termékek dobozán fel van tüntetve egy ajánlás, ezt érdemes használat előtt alaposan áttanulmányozni. Aki itt sem szeretné a már előre bekevert folyadékokat használni, az 25% festékhez 75% hígítót keverjen, ugyanis ezzel a keverési aránnyal közelítheti meg a leginkább a gyári termékek használatával elérhető végeredményt.

Filter

Filter

A teljes felületet átkenjük (ecseteljük), illetve átmossuk egy nagyon híg olajos festékkel. Ezzel a technikával tompítjuk a már felfestett színeket. Nem mindegy viszont, hogy melyik színre milyen „filterező anyagot” viszünk fel. Szerencsére a festékek dobozán feltüntetésre kerül, hogy melyik folyadékot milyen színű alapfestésre ajánlják. Óvatosan kezeljük, főleg a kibúvó nyílások és egyéb kitüremkedéseknél, mert ha megszárad, akkor a kellőnél nagyobb „árnyékhatás” érvényesülhet. Aki nem szeretne már előre bekevert folyadékokat vásárolni, az a következő hígítási arány betartásával érhet el hasonló hatást: 10% festékhez 90% hígítót keverjünk.

Fading

Fading

Ez a technika már nem új keletű, de régen „filterezés” néven volt ismeretes. A technika lényege, hogy az eddig felvitt festés egységes felületét egy kicsit megbontsa, megbolondítsa. Ilyenkor különböző fakulási és elszíneződési hatásokat szimulálhatunk. Tulajdonképpen a már elkészített festésre különböző színű pöttyöket viszünk fel (fehér, sárga, zöld, kék, stb.). Amikor ezeket a festékpöttyöket felhelyeztük az általunk kívánt felületre, egy tiszta hígítós ecsettel elkezdjük függőleges irányban visszatörölni. Elég időigényes, lassú folyamat. Mivel itt nagyon vékony rétegekben dolgozunk, ezért néha a kellő hatás elérése érdekében a műveletet többször is meg kell ismételni. A színek kiválasztásánál itt is ügyelni kell, hogy milyen alapszínre visszük fel. Érdemes utánanézni, hogy melyik színt melyikkel érdemes fakítani, sötétíteni. Ennek függvényében kell kiválasztani a megfelelő alapanyagokat.

Streaking

Streaking

Ez a festési eljárás sok esetben a makett elkészítésének végső fázisa. Ilyenkor különböző sár, rozsda megfolyások felhelyezése történik a makettre. Az eljárásban több egyéb kiegészítőt is fel szoktak használni. Ilyenek például a különböző pigment porok, sár (mud) effektek, sőt még a modellgipsz is. Maga a technika hasonlóképpen működik, mint a fading esetében, azzal a különbséggel, hogy itt az alapanyagok inkább pigmentporok és gipsz keverékéből állnak, kevésbé olajos festékekből. Aki itt sem szeretné a már előre bekevert folyadékokat használni, az 60% festékhez 40% hígítót keverjen, ezzel a keverési aránnyal közelítheti meg a leginkább a gyári termékek használatával elérhető végeredményt.

Pre-shading

Pre-shading

Ez a festési eljárás általában az alapozást követő fázis. Ilyenkor a különböző panelvonalak későbbi kiemelésének az érdekében egy sötét, általában fekete színnel előre megfúják ezeket a részeket. Természetesen nem kötelező ezt az eljárást használni, de egyre inkább elterjedt főleg a repülők készítésénél, de egyre több esetben találkozhatunk ugyanezzel az eljárással a harcjárművek festésénél is. Erre a rétegre szokták felvinni az álcázó színeket. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy ezek a rétegek ne legyenek olyan vastagok, hogy az elő-panelezés ne üssön át rajtuk. Ezzel az eljárással könnyebben lehet érzékeltetni a különböző paneleken látható fény-árnyék hatásokat.

Chipping

Chipping

Ez a technika csak azok számára lehet érdekes, akik öregíteni szeretnék a már véglegesen lefestett makettjüket. Több eljárás is létezik ennek a hatásnak az imitálására, elkészítésére. Mindegyik lényege, hogy vagy karcolásokat vagy festékleverődéseket imitáljunk a lefestett járműveinken. Lehet ilyen technikákat készíteni hajlakkal, szivaccsal, vagy akár erre kialakított MIG vagy AMMO termékekkel is. A szivacsos technikával az elkészített terepszínre kell dolgozni, míg a többi technikánál egy előre megfestett réteget kell beiktatni azokra a területekre (vagy akár az egész makettre) ahová a festék leverődéseket tervezzük. Ilyenkor erre a rétegre kell felfújni az erre a célra kialakított MIG vagy AMMO készítményeket, illetve hajlakkot, majd ez után kerül a felületre az álcázó festék, amit nedves ecsettel lehet visszadolgozni.

Color modulation

Color modulation

Ez az eljárás már ismert a figurások körében, de egyre elterjedtebbé vált a harcjárművekkel foglalkozó makettezők csoportjaiban is. Ez a technika szintén a „spanyol iskola” részeként vált ismerté. A technika nem más, mint az alapszínnek használt felületeken a fény „vonulá-sának” érzékeltetése különböző világosításokkal és árnyékolásokkal. Ilyenkor az alapszínnek használt árnyalatot világosítjuk, majd az így kapott színt felfújjuk azokra a felületekre ahol a fény jobban érvényesül. (pl: a torony tetejére). Ugyanezt a logikát követve a sötétebb árnyalatot is felvisszük. (pl: torony alja, teknő, stb…). Csak ezután kezdhetünk majd neki a különböző kopások, megfolyások, stb készítésének.

Pigment work I.

Pigment work I.

Több verzió létezik a megszáradt, illetve friss sár, illetve por imitálásának. Ezt a műveletet 3 részben fogjuk ismertetni. Először az egyszerű por lerakódását fogjuk bemutatni. Léteznek erre a célra létrehozott úgynevezett pigment porok, kréták. (MIG, AMMO, CMK, HUMBROL , AK-INTERAKTÍV). Ezeket a porokat kivétel nélkül vízzel, vagy akril hígítóval lehet hígítani. A felület-re egyszerű ecsettel, de hígítva szórópisztollyal is tökéletesen fújható (0,3 dűznivel). Ha ezt a felviteli módszert alkalmazzuk, akkor olyan felületet érünk el, ahol a por egyenletesen terül el a felületen. (pl: szmog ) Az így felvitt réteget pigment rögzítővel fixáljuk.

Pigment work II.

Pigment Work II.

Ennél az eljárásnál szintén ecset segítségével fogjuk a kikevert pigmentet a felületre dolgozni. Ehhez a technikához keverjük össze a port és a vizet egy összefüggő masszává. Innen ecsettel vigyük fel a kívánt felületre ezt a keveréket. Mivel a masszát viszonylag sűrűre kevertük, így a felületen egy vastag sárréteg fog képződni. Ez megszáradva kicsit ki fog fakulni és az odaszáradt sár hatását fogja kelteni. Ezt a verziót a lánctalpak és a kerék mögötti teknők koszolására szokták használni.

Pigment Work III.

Pigment Work III.

A sár felverődés imitálásához az ecset és a szórópisztoly együttes használatával tudunk elérni tökéletes hatást. Ilyenkor szintén keverjünk ki egy masszát majd ezt az elegyet vegyük fel az ecsetre. Ezután szórópisztollyal kezdjük el az ecsetre felvitt masszát fújni. Ilyenkor az ecset szőrszálai között átáramló levegő kisebb, nagyobb mennyiségű masszát továbbít a felületre.A massza sűrűségétől függően válasszuk ki és állítsuk be a levegőnyomás mértékét. Ezzel a technikával olyan hatást tudunk imitálni amikor a sár foltokban verődik fel a jármű felületére. Ha nem rendelkezünk szórópisztollyal, akkor a "saras" ecsetet egy másik ecset szárához "ütögetve" tudunk hasonló hatást elérni.